Hírek

Most már biztos: nagyot bukhatnak azok a gazdák, akik ezt nem lépték meg

Víz nélkül nincs élet, a pazarlásnak is elmúlt az ideje, át kell gondolni a termelést, ez jól látszik - hangzott el a Kukorica Kör Egyesület kerekasztal beszélgetésén, melyet a 35. Bábolnai Gazdanapokon rendeztek meg.

Idén minden termelőt arcon csaphatott a valóság, miszerint a klímaváltozás tényleg ránk rúgta az ajtót, óriási károkat szenvedtek a gazdák. Nem túl sok pozitív hangvételű hírt láthattunk, hallhattunk az elmúlt időkben az időjárással kapcsolatban, és valóban foghatják a fejüket az ágazat szereplői. Kérdés, hogy van-e innen visszaút, és, ha igen, mit kell tenni érte?

Fórián Zoltán, az Erste Bank agrárszakértője és a Kukorica Kör Egyesület alapító tagja elmondta, hogy idén nem lesz annyi mennyiségű kukorica, ami az igényeket ki tudja itthon elégíteni. Ilyen termésmennyiség mellett pedig nagy árkorrekcióra nem lehet majd számítani.

"Már a kalászosok hozama is nagyon átlagon alul maradt, azt lehet mondani, hogy a Duna-Tisza közén az életben maradásért küzdenek, kapkodják a levegőt a gazdálkodók. Emellett az inputanyagok is az egekben vannak. El kell kezdeni gondolkodni és új technológiákat keresni. Szemléletváltás kell a kukoricatermesztésben, és az „így szoktukat” is el kell felejteni. Költséget kell csökkenteni vagy ugyanakkorából többet kihozni - a modern módszerek és precíziók ebben segítségünkre lehetnek"- fogalmazott Börcsök András, az Akrea Kft. tulajdonosa.

Bűdi Károly, az Agro-Tár Kft. termelésirányítója, mint fogalmazott, mindenki meg volt/van szeppenve az idei aszály miatt, de lényegében mindig voltak szélsőséges időjárási körülmények. Most a legnagyobb gondot a szabálytalan eloszlás okozta. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy volt, aki tavaly a 13 tonna termésnek tudott örülni, idén már a 3-nak is.

"Aki most kezdett el aggódni az aszály miatt, az vajon mit csinált az elmúlt 10-20 évben?" - tette fel a kérdést.


"A jó magyar embernek kell egy pofon a sorstól, hogy rájöjjön, változtatni kell. A jövő évünk is meg van pecsételve már. Olyan szinten negatív deficitben van a csapadékmérlegünk, hogy csodával határos módon tudna csak megtelítődni. Fontos megemlíteni, hogy nem minden az öntözés. Sokan erre fogják, hogy rossz, kevés a termés, és van benne igazság, de nem csak ez az egyetlen út. Megfelelő technológiát alkalmazva rengeteg vizet meg lehetne spórolni. A Duna-Tisza közén gazdálkodunk, de még így is 8 tonnás átlagra számítunk az öntözetlen területeken. Mi inkább a hidegnek vetettünk, és nem a melegnek" - vélekedett Dusnoki Csaba, a Kukorica Kör Egyesület „demofarm” gazdája.

Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója a kerekasztal beszélgetésen elmondta, hogy idén nagyjából 2200 kárbejelentésük volt, ennek a 70%-a aszályhoz köthető. Itthon a termelők 50%-ának semmilyen piaci biztosítása sincs. Akinek van, azoknak mindössze a 40%-a kötött aszályra biztosítást - ennek a fele a Dunántúlon volt. Dr. Futó Zoltán egyetemi docens, a MATE KÖTI Öntözésfejlesztési és Meliorációs tanszék tanszékvezetője elmondta, hogy nagy az eltérés az országban, de egy valamiben mindenki egyetért: a talajművelés nagyon komoly és fontos művelet a mezőgazdaságban.

"A mai napig találkozom olyannal, hogy úgy kezdenek el öntözni, hogy fogalmuk sincs a saját talajukról.'

Hozzátette, hogy az elmúlt 3-4 évben nagyon száraz periódusoknak lehettünk tanúi. A növény nem igazán tolerálja azt, hogy 50 napig nem jut vízhez. A talajok kulcsszerepet játszanak, ezért, ha valaki nem ismeri a talaj tulajdonságait, akkor ezt az egész „játékot” rosszul fogja csinálni.


"Az elmúlt tél rávilágított mindenkit arra, hogy a klímaváltozás nem csak a nyárra van nagy hatással: a legnagyobb hőmérséklet-emelkedések télen figyelhetőek meg. Az öntözés nem olcsó, 25-30 évre szóló beruházás. Ha valaki ebbe belefog, rá kell jönnie arra, hogy ez nem 2 évre szóló feladat."

Az öntözéssel kapcsolatban Börcsök András elmondta, hogy hiába szeretne ő is öntözni, ez nem ilyen egyszerű, hiszen nincsen víz.

"Jó lenne öntözni, de nem támogatom azt, hogy kezdjünk el kutakat ásni és felélni a vizeinket. Azt gondolom, hogy ez vétek lenne az unokáinkkal és dédunokáinkkal szemben."

Forrás: Agrárszektor.hu