Hírek

Csemegekukorica - a nyár boldogsága

A főtt kukorica a nyári strandszezon elengedhetetlen kelléke.

Emellett találkozhatunk vele fagyasztott és konzerv formájában is. De vajon tudjuk-e, hogy miben tér el a csemegekukorica a takarmánykukoricától? Mennyire elterjedt Magyarországon a csemegekukorica termesztése? Sokat vagy keveset eszünk mi magyarok ebből a magas cukortartalmú ipari zöldségféléből? Mindezen kérdések megválaszolásában segítenek az OTP Agrár szakértői.


A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de van egy tulajdonsága, ami különlegessé teszi. Ez pedig az, hogy a csemegekukorica négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Majd az első kereskedelmi fajtát 1779-ben vezették be. Az igazi fejlődés az 1920-as években indult meg, amikor Észak-Amerikában széleskörűen elterjedt, és a nemesítés eredményeként egyre több hibrid került a köztermesztésbe. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye. Bár a legtöbben a kifejlett csemegekukorica betakarítására várnak, mégis létezik egy kis piac a teljesen ehető hántolatlan bébi kukoricának is. Ezentúl fontos az is, hogy a csemegekukorica feldolgozása során jelentős mennyiségű melléktermék keletkezik, amely takarmányozásra kiválóan felhasználható.

A csemegekukorica termőterülete világszinten közel 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az USA és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig a világ második legnagyobb exportőrei is vagyunk. Magyarországról származik az Európai Unióba exportált csemegekukorica közel 49%-a (2018-ban ez 203 000 tonna volt), a második helyet Franciaország (2018: 132e tonna) foglalja el a rangsorban, amelyet nagy lemaradással Spanyolország (2018: 26 000 tonna) és Belgium (2018: 20 000 tonna) követ.


Mivel hazánk éghajlati, domborzati és talajtani adottságai megfelelőek a csemegekukorica termesztésére, mára ez a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségféle hazánkban. Évente átlagosan mintegy 37 ezer hektáron folyik a termesztése az országban (2021-ben volt pici visszaesés volt, 34,6 ezer ha). Érdekes azonban, hogy az elmúlt időszakban némileg átrendeződtek a termesztési körzetek és a legfontosabb csemegekukorica-termesztő területnek már Hajdú-Bihar megye számít: az összes vetésterület 42%-a (14 ezer hektár) ebben a megyében volt 2021-ben (KSH). Ez részben azzal is magyarázható, hogy a csemegekukorica nagyon jó minőségű és kultúrállapotú talajt igényel, ezért sikerrel alapvetően a csernozjom dinamikájú talajokon lehet termeszteni. A feldolgozóüzemek döntő többsége is a keleti országrészben található.


Mára különböző csemegekukorica hibrideket is termesztenek. Ezeket részben az különbözteti meg egymástól, hogy mennyire édesek. A tejes érés állapotában a takarmánykukorica 4% körüli, a normál csemegekukorica 10%, míg a szuperédes típus 37% cukrot tartalmaz. A genetikai fejlődés egyébként a friss és a feldolgozott termékek minőségét is javította. Példaként említhetők a szuperédes fajták, amelyek hosszabb eltarthatósági időt, így meghosszabbított értékesítési időszakot biztosítanak és jobb minőségű termékek szállítását kínálják egész évben. Emellett vannak különböző szemszínű (fehér, sárga vagy kétszínű) csemegekukorica változatok, sőt a tenyészidő alapján is megkülönböztetünk igen korai, korai, közép korai, középérésű és kései hőösszegigényű hibrideket. Magyarországon jelentős területen termesztik a növényt kettős termesztésben, leggyakrabban zöldborsó után.


A hazai csemegekukorica-fogyasztás igen alacsony, mindössze évi 1-1,5 kg feldolgozott csemegekukoricát (konzerv és fagyasztott) jelent személyenként, a frissáruként fogyasztott mennyiségről azonban nem rendelkezünk pontos adatokkal. Európában az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban fogyasztják a legtöbb tartósított csemegekukoricát.
Fontos látni, hogy a csemegekukorica más lehetőséget biztosít a termelőknek a takarmánykukoricához képest, hiszen az átlagos termelési költsége és az átlaghozama is közel duplája. Azon zöldségfélék egyike, melynek feldolgozóipari háttere biztos piacot nyújt a termelőknek, és a termelés során előnyt jelent az integrátorok, illetve a feldolgozók által szakmailag kidolgozott és a termelők részére biztosított, illetve szaktanácsadással támogatott termesztéstechnológia. A friss piacra szánt csemegekukorica-termelés ugyan munkaerő-igényes, de igen jövedelmező lehet a kis vetésterülettel rendelkező termelők számára.

Forrás: OTP Agrár 

https://www.agmrc.org/commodities-products/vegetables/sweet-corn
https://agroforum.hu/lapszam-cikk/kukoricat-de-melyiket-a-csemege-az-aru-es-a-hibridkukorica-termesztes-gazdasagossagi-kerdesei-magyarorszagon/