Infó-tár

Érintheti-e a takarmánypiac átrendeződése a GMO-mentességet?

Részben Amerikából pótolható az orosz-ukrán háború miatt a világpiacról hiányzó kukoricatermés, ám az európaihoz képest ott eltérő szabályozás vonatkozik a növények génmódosítására. Hazánkat a kérdés nem érinti, hiszen Magyarország kukoricatermesztésében bőven vannak még tartalékok.

Bár a mesterséges szelekció egy ősi folyamat, amelyet ma is alkalmaznak, a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos kutatások az élőlények genetikai megváltoztatásának egy sokkal modernebb folyamatára utalnak. A genetika alapelveinek azonosítása Gregor Mendel osztrák szerzetes nevéhez fűződik, aki 1866-ban két borsófajtát keresztezett. 1908-ban kezdetét vette a növénynemesítésben a heterózishatás kiaknázása, majd 1922-ben (egyes források szerint 1924-ben) debütált a hibridkukorica kereskedelmi forgalomban. A modern „genetikai módosítás” megszületése 1973-ra tehető, amikor Herbert Boyer és Stanley Cohen biokémikusok géntechnológiát alkalmazva az egyik baktériumból DNS-t helyeztek be egy másikba. Az első, emberi felhasználásra szánt, genetikailag módosított készítményt, az inzulint 1982-ben hagyta jóvá az FDA (Food and Drug Administration - a legrégebbi átfogó fogyasztóvédelmi ügynökség az Egyesült Államokban). A génmódosított élelmiszerek azonban csak 1994-től kapták meg az FDA jóváhagyását, amikor is egy GMO-paradicsom elsőként került kereskedelmi forgalomba.

A fejlesztések eredményeként 1996-ban megjelentek az első génmódosított szántóföldi növények. A Bt-kukorica a Bacillus thuringiensis baktériumból származó egy vagy több fehérjét termel, amely mérgező bizonyos rovarkártevőkre. A Bt-kukorica hibridek tehát csak abban különböznek, hogy rendelkeznek a Bt fehérje előállításához szükséges genetikai kóddal? Nem pontosan. Ahhoz, hogy egy tulajdonságot adjanak egy haszonnövényhez, a gént be kell illeszteni néhány további genetikai anyaggal együtt. 1996-ban a Monsanto bemutatta a Roundup Ready szóját, amely ellenáll a glifozátnak („széles spektrumú” gyomirtó szer). Az ezt követő néhány évben a Roundup Ready gyapot és kukorica is megjelent. Sajnos az idő múlásával kiderült, hogy ez sem lehet megoldás, ugyanis világszerte több tucat glifozát-rezisztens gyomnövényt jelentettek, és a gazdálkodók mostanra a glifozát mellett több gyomirtó szert is alkalmaznak, hogy megkíséreljék visszaszorítani a termőföldjeiken terjedő „szupergyomokat”.

Becslések szerint egyébként az Egyesült Államokban 2000-ben már a kukoricaterület 25%-a volt génmódosított (GM), napjainkban pedig az USA-ban és Brazíliában ez az arány már 92%. A biotechnológia lehetővé tette a genetikai anyag fajon belüli és fajok közötti átvitelét, így a szántóföldi növénytermesztésben számos lehetőséget kínál adott növény hozamának, funkcionalitásának, ellenállóságának, aszálytűrésének növelésére.

Az Európai Unió nagy mennyiségű génmanipulált takarmányt importál állattenyésztési ágazatának fenntartásához. Az Egyesült Államok az EU legnagyobb a szójabab beszállítója, és az érkező termény nagy része génmódosított. Annak ellenére, hogy az EU és a tagállamok erőfeszítéseket tesznek a fehérjenövények EU-ban történő termesztésére és a takarmány-önellátásra, az EU-ban a gazdálkodóknak továbbra is biztonságos, megbízható és megfizethető takarmányok importjára van és lesz szükségük. Az európai gazdáknak még több GM állati takarmányt kell vásárolniuk az Egyesült Államokból és Dél-Amerikából, miután az orosz invázió megszakította az Ukrajnából érkező kukoricaszállítást. Ukrajna az Európai Unió nem génmódosított kukorica importjának mintegy felét teszi ki. Spanyolország a következő pár hétben friss kukoricaszállítmányokat vár az Egyesült Államokból, Argentínából és Brazíliából, és a kormány átmenetileg engedélyezi a peszticidek nyomait tartalmazó kukoricák behozatalát is, hogy kompenzálja Ukrajna kieső kibocsátását. Globális szinten az ukrán kukoricatermés kiesését valamelyest kompenzálhatja a jó brazíliai termelés és egy erős vetési kampány az Egyesült Államokban, ugyanakkor a magas műtrágyaárak és a kukorica iránti kínai kereslet igen erősen hat az árakra, és befolyásolja a következő szezonban az árképzést.

Az EU-ban az elmúlt évtizedben különösen megnőtt a fogyasztói kereslet a nem GM növénnyel takarmányozott állati termékek iránt. Éppen ezért az ennek elkülönítésére szolgáló marketingrendszerek is fejlesztés alatt állnak, hogy a vásárlóknak biztosítani lehessen a választási lehetőséget. A génmanipulált növények számos ok miatt váltanak ki vitákat és továbbra is megosztó kérdés világszerte, különösen Európában. Ennek oka az a félelem, hogy a GM szervezetek károsíthatják az emberi és állati egészséget és az ökoszisztémát, valamint drámai módon csökkenthetik a növények sokféleségét. Az Európai Unió 27 tagállama közül 19 szavazott a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) részleges vagy teljes betiltása mellett. Több ország, így Franciaország, Németország, Ausztria, Görögország, Magyarország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Bulgária, Lengyelország, Dánia, Málta, Szlovénia, Olaszország és Horvátország teljes tilalmat választott. A GM növények kereskedelmi célú termesztése az EU-ban jelenleg a közösség teljes kukoricaterületének 1%-ára korlátozódik (101 ezer hektáron termett GM kukorica Spanyolországban és Portugáliában 2021-ben).

Az Európai Unió összetett biotechnológiai szakpolitikai kerete kihívásokkal teli környezetet teremt a kutatás számára, és egyes szakértők szerint korlátozza az innovatív eszközökhöz való hozzáférést az uniós gazdálkodók számára. Az újabb technikákkal, például a genomszerkesztéssel kapcsolatos felfogások azonban megváltoztatják a párbeszédet. 2021. április 29-én az Európai Bizottság közzétette tanulmányát az új genomikai technikák helyzetéről az uniós jog és a Bíróság C-528/16. sz. ügyben hozott ítéletének fényében. Ez a tanulmány kijelenti, hogy ezek az újabb technikák hozzájárulhatnak az Európai Zöld Megállapodás gazdaságtól asztalig és a biodiverzitási stratégiák célkitűzéseihez. 2021. szeptember 24-én a Bizottság szakpolitikai kezdeményezést indított az újabb technikák szabályozásának meghatározására, a szakpolitikai tervezet pedig 2023-ra irányul.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előrejelzése szerint 2050-re a jelenleginél 70%-kal több élelmiszert kell előállítaniuk ahhoz, hogy megfelelően táplálhassák a világ lakosságát. Innovatív megközelítésekre lesz szükség a probléma megoldásához.

Magyarországon az elmúlt öt év átlagában 7,6 t/ha az országos termésátlag a kukorica esetében, így növekvő tendenciát mutat, ugyanakkor tíz év távlatában jelentős termésingadozás figyelhető meg, amely nagyjából 1 millió hektárnyi termőterületre vetítendő. A kihasználatlan lehetőségek következtében Magyarország kukoricatermesztésében bőven vannak még tartalékok, amelyek kiaknázása nem függ a GM növények engedélyezésétől. A kihívásokra (időjárási szélsőségek) válaszokat adó, a termelés hatékonyságának javítására irányuló műszaki-technikai megoldásokkal nemcsak a termésingadozás mérsékelhető, de a termésátlagok 9-10 t/ha körüli szintre növelése is reális cél.

Felhasznált források:

https://www.bloombergquint.com/onweb/european-farmers-turning-to-gm-feed-to-replace-corn-from-ukraine

https://sitn.hms.harvard.edu/flash/2015/from-corgis-to-corn-a-brief-look-at-the-long-history-of-gmo-technology/

https://www.feednavigator.com/Article/2022/03/16/Implications-of-Ukraine-war-for-corn-markets-is-significant?utm_source=copyright&utm_medium=OnSite&utm_campaign=copyright

Forrás: OTP Agrár